Alapszabály

A Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete
ALAPSZABÁLYA

– módosításokkal egységes szerkezetben –
A Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete tagjai a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

I.
Az egyesület adatai

1. Az egyesület neve: Magyar Lógyógyász Állatorvosok Egyesülete
2. Az egyesület rövidített elnevezése: MLGYÁE
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése:
4. Az egyesület székhelye: 2225 Üllő, Dóra Major – Nagyállat Klinika
5. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
6. Az egyesület honlapjának címe: www.magyar-logyogyasz.hu

II.
Az egyesület célja, tevékenysége

1. Az egyesület célja:
Az egyesület általános célja a hazai lógyógyászattal foglalkozó kutatások segítése, továbbá az elért hazai és külföldi eredmények eljuttatása a gyakorló állatorvosokhoz és minden érdekelt agrárszakemberhez.

2.Az egyesület tevékenysége: Az egyesület a gyakorló szakemberekkel szorosan együttműködik:

-rendezvényeket szervez a lógyógyászat (sebészet, belgyógyászat, szülészet, ménesi management stb.) különböző diszciplínái terén, az adott szakterületen ezen elért eredményeket ismerteti és népszerűsíti,
-a lógyógyászati klinikai tevékenységet szolgáló tudományos és gyakorlati kutatások támogatása, az elért hazai és külföldi eredmények terjesztése a gyakorló állatorvosok és érdeklődő szakemberek kö-zött
– tudományos rendezvényeket és továbbképzéseket szervez, elősegíti a külföldi rendezvényeken való részvételt,
– nemzetközi szakmai kapcsolatrendszert épít ki külföldi társszervezetekkel,
– szakmai ismeretterjesztést szolgáló kiadványokat tesz hozzáférhetővé, terjeszt, illetve saját szerkesz-tésű eseti és állandó kiadványokat ad ki,
– szakmai konzultációt és tanácsadást szervez,
– tevékenységi köréhez tartozó elméleti és gyakorlati szakmai kérdések megoldásában segítséget nyújt,
– felkérésre közreműködik kutatási és fejlesztési pályázatok elbírálásában, kutatási témák megjelölésé-ben,
– felkérésre közreműködik egyéb keretek között szervezett szakmai továbbképzési programok szerve-zésében,
– felkérésre közreműködik a posztgraduális szakmai minősítési rendszer kialakításában
– javaslattétel a tudomány kiváló művelőinek elismerésére. Az egyesület céljainak megvalósulása érdekében tagsági viszonyt is létesítő megállapodást köthet más szervekkel és szervezetekkel. A megállapodások megkötésére az elnök jogosult. Az egyesület közhasznú tevékenységet is végez. Közhasznú szolgáltatásait az Egyesület tagjain kívül más is igénybe veheti.

Az Egyesület a 2011. évi CLXXV. tv. alapján a következő tevékenységet kívánja közhasznúsági fokozat körébe sorolni:
„egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység”.

A közhasznú tevékenység az alapcélok között egy szűkebb, speciális kategóriát jelent, amely konkrét közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez.

Az egyesület közhasznú szolgáltatásai igénybevétele módját helyi sajtó és az általa kiadott eseti és állandó kiadványok útján nyilvánosságra hozza.

III.
Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

1. Az egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV.
Tagdíj

1. Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összegét a Közgyűlés határozza meg, és azt a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15. napjáig kell egyösszegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év január 15. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

V.
A tagság

1. Az Egyesület tagjai lehetnek mindazok a magyar vagy külföldi állatorvosok, agrármérnökök, biológusok, és egyéb az egyesület szakterületén tevékenykedő szakemberek, akik az Egyesület céljait magukénak vallják, és az Alapszabályban foglaltakat, valamint az elnökség és a közgyűlés határozatait magukra nézve kötelezőnek fogadják el.

VI.
A tagsági jogviszony keletkezése

1. Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A belépési nyilatkozatot az elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.

VII.
A tagsági jogviszony megszűnése

1. A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.

2. A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3. Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az elnökség írásban – igazolható módon, póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

VIII.
A tagok jogai

1. Az egyesület tagja jogosult:
a./ az egyesület tevékenységében részt venni
b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az egyesület irataiba betekinteni
e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

IX.
A tagok kötelezettségei

1. Az egyesület tagja:
a. Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.
b. Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c. Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d. Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

X.
Az egyesület szervei

1. Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
c./ Ellenőrző Bizottság

A Közgyűlés
2. A közgyűlés az egyesület legfőbb döntéshozó szerve.
3. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a. az alapszabály módosítása;
b. az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c. a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d. az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e. az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f. a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g. az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h. a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i. döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, így különösen, amit a Ptk. 3:74. §-a a hatáskörébe utal.

4. A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5. A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Közgyűlés összehívható egyéb más helyszínre is a tagok nagy számára tekintettel.
Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény, olvasási jelentés).

A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.
A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

6. Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7. A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8. A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jegyzőkönyvvezető és a két jegyzőkönyv hitelesítő ír alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

10. A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
11. A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szó-többséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegye-des szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
12. A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

Elnökség

13. Az elnökség az egyesület 9 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.
14. Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 2 év határozott időtartamra.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke:
Dr. Tóth József (születési neve: Tóth József, anyja neve: Péteri Sarolta Márta, született: Eger, 1953.05.06., 2132 Göd, Attila utca 35. szám alatti lakos)
Az elnökség tagjai:
Dr. Bába András
Dr. Csépányi Gergely
Dr. Molnár József
Dr. Kis János Krisztián
Dr. Kelemen Zsófia
Dr. Povázsai Ágnes
Dr. Szeghő Zsolt Péter
Dr. Tóth Balázs

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17. Az elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18. Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény, olvasási jelentés).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

20. Az elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

21. A Közgyűlés az elnökség tagjai közül választja meg az Egyesület elnökét.
Az elnök:
a./ képviseli az egyesületet
b./ vezeti a Közgyűlés illetve az Elnökség üléseit
c./ a testületi szervek ülései között gondoskodik a határozatok végrehajtásáról
d./ aláírja a testület határozatait
e./ akadályoztatása esetén valamelyik alelnök, mindhármuk akadályoztatása esetén az elnökség által választott ügyvezető elnök helyettesíti.
Az elnök önállóan jogosult az egyesület bankszámlái feletti rendelkezésre.

22. Az Elnökség az elnökség tagjai közül választja ki a két alelnököt.
Az alelnökök önálló jogosultsággal:
a./ helyettesítik az elnököt akadályoztatása esetén.
b./ segítik az elnök munkáját.

23. Az Ellenőrző Bizottság
A közgyűlés – felügyelő szervként – háromtagú Ellenőrző Bizottságot választ, négyévi időtartamra.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai közül elnököt választ.
Az Ellenőrző Bizottság tagjai jogosultak és legalább évente egyszer kötelesek az egyesület gazdálkodását, pénzkezelését, számvitelét ellenőrizni. Az Ellenőrző Bizottság ennek során a tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá az Egyesület irataiba, könyveibe betekinthet, azokat megvizsgálhatja. Az Egyesület elnöke nem adhat utasításokat az ellenőrző bizottságnak.
Az Ellenőrző Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal ülésezik. Az ülést az Ellenőrző Bizottság elnöke hívja össze a napirend közlésével írásban, úgy, hogy a meghívót a bizottság tagjai legalább az ülés előtt öt nappal kézhez vegyék.
Az Ellenőrző bizottság ülései nyíltak, azonban az Ellenőrző Bizottság elnöke zárt ülés tartását rendelheti el, amennyiben a nyílt ülés az Egyesület vagy mások jogát, illetőleg jogos érdekét sértené.

Az Ellenőrző Bizottság az Elnökség gazdálkodásával, pénzügyeivel kapcsolatos valamennyi előterjesztést – különösen a költségvetést és az éves beszámolót – előzetesen véleményezni köteles. E nélkül az ilyen tartalmú előterjesztések nem terjeszthetőek a Közgyűlés elé.

Az Ellenőrző Bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Egyesület választott testületeinek ülésein.
Az Ellenőrző Bizottság határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, vagy a javaslatot elvetettnek kell tekinteni. Az Ellenőrző Bizottság munkarendjét maga határozza meg.

A határozatot az érintettekkel az Ellenőrző Bizottság elnöke írásban közli. A határozatokat az Egyesület elnöke által vezetett Határoztok Könyvébe kell behelyezni.
Az Ellenőrző Bizottság a munkájáról írásban tájékoztatja a közgyűlést. Köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni, és annak összehívását kezdeményezni, ha tudomást szerez arról, hogy
-a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése, vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé.
-a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merül fel.
Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző szerv is jogosult. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, az Ellenőrző Bizottság köteles haladéktalanul értesíteni a felügyeletet ellátó szervet.

XI.
Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
Kelt Telkiben, 2016. december 03-án
Módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva: 2018. november 24-én, Mátraházán; 2022. június hó 27-én Üllőn, 2024. március 8. napján Üllőn, Dóra Majorban,
majd 2025. november 29-én Dobogókőn:

Dr. Tóth József
elnök s.k.